Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Elfogadom
Menü
Ön itt jár: > >

Londonban

Londonban Idén meghívást kaptunk Londonba, a Fashion Week alkalmával megrendezésre kerülő LCCA Showroom-ba.

Valamikor augusztus elején kaptunk egy email-t, melyben meghívtak minket egy kiállításra Londonba. Először el sem akartuk hinni, hogy tényleg nekünk szánták a meghívót, így hatalmas várakozás övezte a választ, amikor is kiderült, hogy tényleg minket várnak :) Nagyjából egy hónapunk volt felkészülni az útra, ami így elsőre nem is hangzik kevés időnek, de sosem voltunk még ilyen kiállításon, így nem igazán erre vagyunk berendezkedve. Mindent meg kellett terveznünk, mit vigyünk, melyik kollekciót mutassuk be és, ha már kitaláltuk, hogy melyik kollekciónk utazik velünk, akkor, hogyan is fogjuk mindezt prezentálni?! Azt tudtuk, hogy egy fehér asztalt kapunk, terítővel. Rajzoltunk, ötleteltünk, majd végül kitaláltuk, hogy fenyőből darabolunk különböző méretű hasábokat, azokat lefestjük fehérre és ezekre pakoljuk ki az ékszereket, színek szerint szekciókba rendezve. Ez a megoldás mind a kettőnknek nagyon tetszett, aztán eszünkbe jutott, hogy Londonba nem kocsival megyünk, hanem repülővel, ahol igen komoly súlykorlátozás van...féltve ráadásul az ékszereket, nem akartuk feladni a csomagtérbe őket, hanem inkább magunkkal vittük a fedélzetre, ahol ugye 10 kg a max. Újraterveztünk! Marad a fenyő, de kimarjuk a belsejét, hogy minél könnyebb legyen :) Ugye, hogy nem is olyan hosszú az az egy hónap :D

A következő dilemma "a mit vigyünk magunkkal?", az egyértelmű volt, hogy a Turquoise kollekció jön, de Levi mindenáron szeretett volna egyedibb és különlegesebb ékszereket bemutatni, így nekiállt faragni és önteni. Konkrétan a valaha 50 kilós akácgyökérnek esett neki, amiből kisebb darabokat vágott le, majd a mélyedéseket, repedéseket gyantával töltötte fel, ezután ugye egy hét pihi, amíg a gyanta térhálósodik. Miután megmunkálhatóvá váltak a hatalmas tömbök, Levi nekik esett és kezdetét vette a darabolás, ennél a fázisnál meg kell keresni azokat a "barlangokat", amik érdekes formákat adnak ki a csiszolás után. 

Ezeket a természetes mintákat keressük a darabolásnál.

Szépen lassan elkészültek az ékszerek, a display-ek és vészesen közeledett is az indulás időpontja. Nagyon sűrű volt az augusztus, hiszen ebben a hónapban költöztünk ki az Andrássy úti Showroom-ból is és kezdtük el az új helyünk felújítását is, de erről majd egy másik cikkben mesélek :) ami ebből az utunkat érintette, az a rengeteg ránk váró munka, amik miatt nem utazhattunk el hosszabb időre. A bemutató egy pénteki napra esett, így úgy terveztük, hogy csütörtökön utazunk, szombaton/ vasárnap pedig jövünk is haza. Amikor elkezdtünk repülőjegyet és szállást is keresni, akkor derült ki, hogy hiába a fapadosok extra olcsó ajánlatai, ha ilyen rövid határidőn belül keresel jegyet, akkor cseppet sem olyan olcsó ez...úgyhogy hosszú keresgélés és szervezés és számolgatás után végül lefoglaltuk a jegyünket Pozsonyból- Londonba és ugyanígy vissza, oda Ryanair-el, vissza Wizz Air-el. A repülő este 10 körül indult volna, ami azt jelenti, hogy csütörtök éjjel fél egyre értünk volna Londonba, másnap ugye a bemutatóval, így már abszolút egyértelmű volt, hogy a csomagokat nem adhatjuk fel, mert, ha véletlenül eltűnnek, akkor végünk van, nem lesz mit bemutatnunk, úgyhogy a 10 kilós súlyhatár az, amivel dolgozhatunk. Hálisten 2,5 napra sok ruha nem kell nekünk, gondoltuk mi, így egyik bőröndbe mennek a ruháink, másikba az ékszerek. Lőn világosság, megtaláltuk a megoldást! :D Igen ám, de amíg itthon 30 fok volt, addig Londonban inkább csak 16...úgyhogy az ey bőrönd kettőnk ruháinak már is tűnt annyira szuper ötletnek, de végül megoldottuk és sikeresen bepakoltunk és elindultunk Pozsonyba. A reptéren minden nagyon flottul ment, egészen addig amíg ki nem írták, hogy a gépünk késik fél órát, először, aztán még felet, végül kettőt! Fél egy helyett, így fél 3-kor szálltunk le Londontól 45 mérföldre a nagyjából 10 fokban. Mondanom sem kell, hogy fáradtak, nyűgösek és nagyon éhesek voltunk. A reptérről 1,5 óra alatt busszal bejutottunk a belvárosba, ahol gyorsan leintettünk egy taxit. Mindenképpen ki szerettük volna próbálni ezt a helyi érdekességet, persze eredetileg nem azt terveztük, hogy érkezésünk napján éjjel 4-kor fogunk hozzájutni ehhez az élményhez, de kellemest a hasznossal alapon, taxiztunk és hipp-hopp a szálláson voltunk :) A hotel a Temze partján Isle of Dogs- azaz a kutyák szigetén volt, ami csodaszép volt. 

Érkezésünk éjjelén a kilátás a szobából :)

Kalandosan ugyan, de épségben megérkeztünk tehát Angliába, ahol izgatottan vártuk a másnapi bemutatót (bár olyan fáradtak voltunk, hogy hiába a nagy izgalom, mind a ketten úgy aludtunk, mint a lőtt medve). Elérkezett a Nagy Nap, nyugodtan megreggeliztünk, aztán elindultunk a kiállítás helyszínére, mivel időnk az volt még bőven, így úgy döntöttünk, hogy nem szállunk át a második metróra, hanem lesétáljuk azt a pár megállót, addig is látunk valamit Londonból. Miközben sétáltunk (az amúgy nagyon szép napos időben) és közeledtünk a kiállítás helyszínéhez, egyre több London Fashion Week feliratú autót láttunk, ekkor kezdtük el először érezni talán, hogy hol is vagyunk, hova is sétálunk és tényleg elkezdtünk izgulni picit. Amikor megérkeztünk a LCCA épületéhez, Rita (a szervező lány) lejött értünk, átestünk a beléptetési procedúrán, majd megkaptuk a VIP belépőnket :) (nagyon menő ugye :D ) Ezután nagyjából 2 óra alatt kipakoltunk, kb. ötvenszer rendeztük át az asztalunkat, hogy a lehető legtökéletesebb legyen, hát végül olyan lett, amilyen :D 

Az asztalunk és mi :)

Délután 5 órakor végül elkezdődött a bemutató, sorra jöttek az emberek, akik maximálisan kedvesek, érdeklődőek, mosolygósak voltak. Rengeteget beszélgettünk mindenkivel, akivel csak tudtunk. Voltak stylistok, fotósok, bloggerek, modellek és civil érdeklődők is. Nagyon sok dicséretet kaptunk, leginkább talán az új és teljesen egyedi nyakláncok fogták meg az embereket, szóval Levi nem dolgozott hiába :) néhány darab gazdára is talált egyből, mielőtt még lefotóztuk volna, úgyhogy...C'est la vie! :D Nagyon kemény pár óra volt, főleg, hogy 4 óra alvás után nyomtuk a napot, de a végsőkig kitartottunk és próbáltunk mindenkinek megválaszolni a kérdéseit, kihozni a lehető legtöbbet ebből a fantasztikus lehetőségből. 

Hogy mi lesz ebből később, az még titok, de amint lehet eláruljuk Nektek! Addig is fogadjátok sok szeretettel a képeket, a rendezvényről és a másnapunkról, amikor kicsit turistáskodtunk Londonból.

                                   

Köszönet a szervezését: Lily Ravas Brand Management, Tamás Rita :)